A kezdetek

Három,de lehet hogy négy (a memóriám a számok terén kicsit lyukas)évvel ezelőtt vettünk 10 tyúkot,10 tarkabarka falusi csirkét és 30 előnevelt vörös csirkét.Ez utóbbiakat rántanivaló korukig szántam nevelésre.
Nem volt szerencsém velük .Nehéz volt pucolni,mikor már nem kaptak tápot,a maradék,amit nem sikerült időben levágni,a párom szerint afrikai futóra hasonlított.Tényleg a baromfiudvar szégyenei lettek.A következő években már csak fehér előnevelt csibéket vettem.Ezekkel nem volt gondom.Rendkívül lusták voltak,csak ettek egész nap.A mellük akkora lett ,hogy bőven megérte tartani őket..A tavalyi évben vettem 25-öt,ezek szép súllyal bekerültek a mélyhűtőbe,és nyáron vettem még 20-at ugyanonnan.Ezek már vágnivalók voltak,egy hétig nem kaptak már ott sem tápot.
Én még 2 hétig etettem őket darával és utána a fagyasztóba kerültek(persze nem tollastul!!!!!!!!!!).

Az idei kacsáim rendkívül tokosak voltak.Kevés ideig adtam nekik tápot,állítólag itt rontottam el. Jövőre másképp próbálom.





2 megjegyzés:

Thrini írta...

Én a piros tollú csirkére esküszöm. Az biztos, hogy sokkal sportosabb az alkatuk, mint a fehéreknek, de a fehérről nekem mindig a bolti gusztustalanság jut eszembe. Ezek szerint te elégedett vagy velük. Mit értesz azon, hogy táp elhagyás után nehéz volt pucolni?

Lizi írta...

Nagyon tokosak voltak,a ki nem fejlődött tollak festékanyagától nehezen szabadítottuk meg.És álmomban is tokoztam.....

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal

rendszeres olvasóim

Népszerű bejegyzések


Recent Comments