Most meghazudtolom magam.Lelkendezve írtam, milyen jó kotlóssal keltetni,most meg majd szétvet a méreg.Egy kiscsibe sem kelt ki.Ugyanolyan körülményeket biztosítottam neki,mint az előző kotlósnak,aki 72 %-os keltetési arányt produkált.Persze baromi magabiztosan wyandotte tojásokat raktam alá,amit úgy kuporgattam össze nagy nehezen.Mariska nénim szerint nem volt elég tüzes a kotlós.A tojások fiasak voltak, mert a keltetőbe rakottakból 75 % kikelt.

Mániám ez a százalékszámítás.Statisztikát vezetek minden keltetésről, hogy tanulhassak belőle.

És mik a tapasztalataim?

Minél később keltetek, annál több pipi kel ki.Ugyanaz a keltető március végén 50 %-os volt,most pedig 75.

Szóval minél kevésbé változékony az idő,nincsenek nagy lehűlések, annál sikeresebb vagyok,hiszen a tojásokat nem éri olyan nagy hőkülönbség.A nem messziről megutaztatott tojásokból kelt a legtöbb.Azt is vezetem, hogy kinek a tojásából mennyi lesz.Itt az a kedves ismerősöm vezet, akitől bráma tojásokat kaptam,90%-kal.(még egyszer köszönöm,G...!)

És persze azt is megtanultam, hogy nem leszek türelmetlen,és egyszerre indítom a két keltetőt,mert így kicsit macerás 10 naponta csecsemős nővért  játszani....

Ha megbízható kelést szeretnétek, keltessetek géppel,de ha gyönyörködni szeretnétek,milyen tüneményesek a kiscsibék,amikor kukucskálnak az anyjuk tollai közül,ültessetek kotlóst!

Az én barátnőm a faluban 83 éves lesz február 28-án.Rendkívül bölcs,tapasztalt asszony.Őt kérdeztem ki ma a régi praktikákról,babonákról a keltetéssel kapcsolatban.Néhányat közülük már sehol sem lehet olvasni.Megosztom veletek a hallottakat,amit ő is a nagymamájától hallott:

Régen is lámpázták a tojást,aminek 10 filléres kalapja volt az jó,de az a fias, aminek sötétedik a pontja.

Februárban is ültettek kotlóst,de a hideg miatt berakták az ágy alá .

 Mindig csak páratlan számú tojást raktak,általában 19-et vagy 21-et,de sosem párosat.

Rostával,rossz vékával leborították,teljesen elkülönítették a többi baromfitól.Két napig úgy hagyták ,aztán levették a tetejéről a kosarat.Tettek enni ,inni,ha nem látták nyomát,hogy leszállt(mármint tyúkszart),akkor levették a fészekről,nehogy megdögöljön.

Ha kipattantak a tojások,de nem bújt ki a csibe,nedves kézzel óvatosan szedegették le a tojáshéjat.Amint vérezni kezdett,azonnal abbahagyták.Ha 3-4 kiscsibe már kikelt,azt egy bélelt ládikóba rakták és elvették az anyjától,hogy nyugodtan kikelthesse a többi tojást és ne idegesítse a csipogás.Este rakták alá újra az összeset,de mindig csak este!
Bucsér alá egy hetesen mehettek.A bucsér fonott volt,volt rajta egy kis ajtó és kisebb volt,mint a burító.
Azt mondta Mariska néni,ezt úgy képzeljem el,mint a mai menyasszonyi ruhák abroncsát,olyan nagy volt,a tetejére egy rossz lavórt tettek.Egy fél téglával feltámasztották az alját,így a csibék ki tudtak menni csipegetni,de a kotlós bent maradt,onnan hívta őket.Így nem mentek messzire.
Ha a csibék megáztak,a kötényükben melengették őket,de volt,hogy a sparhelt  langyos sütőjébe is betették,hogy megszáradjanak.Néha tettek egy kis sót a vizükbe,mert akkor nem kezdték el csipkedni egymást.
Kora tavasszal a mezőn kerestek nyúlszart(a házi nyúlé nem volt jó),ezt tették a tojófészekbe,hogy legyen kotlósuk.
Májusi tojásból nem volt szabad ültetni,mert ha az akácvirág hullik,hullanak a csibék is.Ültethettek kotlóst,de csak áprilisi tojásból.

Van még egy érdekes legenda,de ez nem a keltetéshez tartozik.Augusztus 15.,ami a Nagyboldogasszony napja és szeptember 8.( ez a Kisboldogasszony) közötti tojásokat el lehet tartani karácsonyig.Kétasszonynap közti tojásnak nevezték,hűvös helyre tették és egy sem romlott meg karácsonyig!!!Mariska néni kételkedett ebben,kipróbálta és igaznak bizonyult....

Számomra ez a tapasztalat az  igazi kincs.


A falu összes verebét etetjük,de ma sikerült egy harkályt lencsevégre kapni.


U.i.:Limara oldalára teljesen rákattantam.Már készült a kenyéren kívül vajas kifli,sajtos mini bagett,dán vajastészta karamellizált almával és croissant is.Nesze neked fogyókúra!

Tavaly márciusban elült egy krédli,már március végén kibújt 9 törpike.
De aztán nagy csend.Erdélyben kovászt adnak a tyúkoknak,hogy kotlóssá váljanak,de nekem persze nem volt.
Amelyik tyúknál csak egy csepp jelét láttam,hogy talán,esetleg....azt elzártam sötét helyre,ahol a fészek tele volt kiégett,kerek villanykörtével.Nem jött be a csel.
Elvesztettem a türelmemet és vettem egy keltetőgépet,a legolcsóbbat és legegyszerűbbet.Háromszor keltettem benne,mindig 60-70% közötti volt a kelésarány.Több,mint 100 kiscsibét keltettem,mind búbos,gatyás, szakállas vagy kopasznyakú volt.
Néhányat eladtam,sokat elajándékoztam vagy elcseréltem őket.Őket mind én keltettem


Ha nem számolom azt a 20 tojást,amiért pénzt adtam, a többi tojás ingyen volt.Vagy a sajátom, vagy a családból vagy a szomszédból.Ha látsz faluhelyen,idős néniknél szép tyúkokat,nem szégyellj kérni néhány friss ,mosatlan tojást!
Előjött bennem a gyermek,és úgy számoltam vissza a napokat,mint gyerekkoromban Karácsony előtt.Hatalmas öröm volt,amikor 3 hét után egy reggel arra mentünk,hogy csipog a keltető.Már számolom vissza a heteket,hogy mikor  indíthatom újra.Akkor majd részletesen beszámolok a tojások jelöléséről,a forgatásról és a lámpázásról.
Lehet,hogy kotlóssal könnyebb, de így nagyobb az öröm.