végeredmény

itt még az inkubátornak kinevezett papírdobozban sziesztáznak
24-en vannak.Sajnos egy elpusztult,nem tudott megállni a lábain.
Még mindig nem vésődött a fejembe,pedig már sokan tanácsolták,hogy nem szabad erőszakkal segíteni a csibéknek a világrajövetelben.Aki nem tud kibújni,az nem életképes.Három tojással így jártam,mert nem bírtam megállni,hogy ne segítsek,de legközelebb nem nyúlok hozzá.Könnyebb egy tojástól megválni,mint egy életképtelen kiscsibétől.
Amelyik tegnap kibújt,az már nagyon élénk,a maiak még kicsit bambák.
öt kopasznyakú van köztük
délutáni szieszta,tényleg elaludt!
Egy kiszuperált konyhaszekrényben vannak ,infralámpa alatt.Szórtam alájuk egy kis tápot és zoolitot.Ezt interneten tanácsolták,természetes ásványi anyag és megelőzhető vele a kannibalizmus.Mellé pedig kamillatea.

posted under |

5 megjegyzés:

Anikó írta...

Gratulálok hozzájuk! Ügyes vagy!:-)

BAnya írta...

Nagyon aranyosak! :)

Csipkerózsa írta...

Imádnivalóak! Gratulálok hozzájuk, és már alig várom, hogy személyesen is megismerjem őket!:-)
Bori kommentje: "Anyuci, csupa-csupa pipi! Boji pipi!"

Névtelen írta...

Gyerekkoromban fontos kelléke volt a naposcsibéknek, hogy tettünk be egy kis dobozba (csokoládés desszert) tiszta sódert: tudjanak kapirgálni (és fel tudják tölteni a begyüket kaviccsal?)
Laci

Edit írta...

Ja tényleg ez milyen érdekes, hogy elalszanak az ember kezében :D Volt hogy bevittem a szobába, leültem vele, és rajtam elaludt a kiscsibe. Csudi jó pofák......:d ilyenkor még. Aztán meg van, hogy seprűvel kell bemennem egy egy kakashoz, mert támad :D

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal

rendszeres olvasóim

Népszerű bejegyzések


Recent Comments