Károly bácsi a 305-ösből

A férjem kórházba került,váratlanul.Mint szárnyaszegett madarak,próbáljuk felvenni a mindennapi ritmust,de nagyon furcsa napokat élünk nélküle.

Ma délelőtt bent voltam a kórházban.A szomszédos ágyon fekszik Károly bácsi,aki 95 éves.Mikor először láttam,azt hittem,csak vegetál.Nem kommunikált,csak aludt,mintha már egy másik világban járna már...pedig csak nagyon süket,ezért van egy másik világban.A párom szerint keveset szól,de akkor velősen.Ma reggel nem engedte,hogy megműtsék.Pelenkázzák,de ő bot nélkül is kisétál a Wc-re.Mikor a nővér utánaszólt,hogy ...Károly bácsi,van magán pelenka...ő csak azt felelte:világéletemben ki tudtam járni a klozettra.

Szóval ott ültem a másik ágy szélén,amikor  Károly bácsi ma kinyitotta a szemét,és  lágy,meleg,udvarias hangon megkérdezte:Kedves Szomszéd,hadd kérdezzem meg,milyen nap van ma?
És mesélni kezdett..Mesélt a német hadifogságban kapott vérmérgezésről,amitől még a tábori orvos is hátrahőkölt,amikor meglátta....de ő akkor a Jóistenhez fordult,mert csak Őbenne volt reménye...
Csak kapkodtam toll és papír után,oly gyönyörűséges mondatokat mondott.Néhány mondatát leírtam:

.....Mindig menni kellett,dolgozni kellett,gyúrtam az időt...
.....Az egek visszhangozzák a törvényt,a Tízparancsolatot...
...telhetetlenség ellen kaptam szérumként az Igét.,én meg adtam az energiámat a követelésnek...
....Az ember kívánsága olyan,mint a feneketlen zsák,soha meg nem telik...
.....Hát én ilyen dolgokat éltem át....hála Istennek,élünk!...

Károly bácsi megvilágította Nekem egy pillanat alatt, hogy az emberi méltóságunkat és a hitünket nem veszíthetjük el soha.

U.I.:Ennek oka van,hogy ma beszélgetett Velem....

posted under |

6 megjegyzés:

J. írta...

Szerintem sincsenek ekkora véletlenek... és ennek a beszélgetésnek biztosan oka van!
Mai korunk egyik legnagyobb hibája, hogy nem figyelünk oda eléggé az idős emberekre és arra, amit mondanak. Az én nagyapám 82 éves, szeretem és tisztelem az értékrendjét, imádok vele beszélgetni, mert nagyon őszinte és hihetetlenül bölcs.
Jobbulást a betegnek!

Anikó írta...

Jobbulást kívánok, remélem semmi komoly!

És nincsenek véletlenek,meg kell becsülni az idős embereket. Csak ezt a mai világban elfelejtik, sajnos!
És azt is remélem, az ok is megoldódott!

Csipkerózsa írta...

Mert éppen ma, és éppen erre volt szükséged.
Azt hiszem mindannyiunknak kellene néha egy "Károly bácsi"... De talán jutott is, csak nehezen vesszük észre. A miénket Toncsi bácsinak hívják, 89 éves.
Jobbulást a család fejének, ha ez segít, Bori rajzolt ma neki egy traktort...

vargaera írta...

Köszönjük, hogy megosztottad!

Nekünk Ili nénik van, áldja meg a Teremtő!

Az uradnak gyógyulást kívánunk, az otthoniaknak meg erőt! Szeretettel: Era

Lizi írta...

Köszönöm nektek a ránk gondolást!!
A betegünk is már a gyógyulás útjára lépett...

dreschma írta...

Ez gyönyörű! Jó, hogy felírtad! Az időskori bölcsesség nagy kincs!



Jobbulást az emberednek.

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal

rendszeres olvasóim

Népszerű bejegyzések


Recent Comments