10 kg eper került a konyhámba ,váratlanul.Persze ilyenkor,amikor a legnagyobb szükségem lenne rá,nem találtam meg a vastag fenekű,nagy IKEÁS fazekamat,így több részletben kellett megfőzni.

Lehet, hogy így kellett lennie,különben sosem készült volna 3 féle eperlekvár egy nap alatt.
Az első adag gyümölcscukorral készült,hatalmas eperdarabokkal és agar-agarral.Most akadtam rá,amikor zselésítőt kerestem bioboltban.Elég drága,de kevés kell belőle.Azóta olvastam egy másik természetes zselésítőről is,de azt nem találtam még egyik bioboltban sem.
A következő adagba már csak egy kevés gyümölcscukor maradt,ezt megtoldottam egy kevés barna nádcukorral,ami még a zacskó alján volt.Még hiányzott belőle valami,ezért a lányom lefutott a kertbe és hozott néhány stévialevélkét,aminek a palántáját kint pátyolgatjuk.De azért hozott néhány levélke mentát és citromfüvet is,hogy azt is tegyük bele.Egyáltalán nem lett rossz az a lekvár sem.Persze másnap eszembe jutott az a kevéske rebarbara is ami még a kert sarkában kuporog,de addigra elfogyott az eper.

Tavaly ősszel kaptunk egy befőzőautomatát a barátainktól.Ez egy precízen dunsztoló csodaedény.Így nem kellett tartósítószert tenni a lekvárokba,csak felbontás után kell hűteni.

A harmadik adag pedig hagyományosan,befőzőcukorral készült,teljesen összeturmixolva.Így nem emlékeztet gyümölcsre olyan kóstolót sem,aki utálkozik minden gyümölccsel kapcsolatban.

Bodzaszörpöt sem a hagyományos módon készítettem, hanem tartósítószer nélkül illetve karamellás változatban.A citromsavat is kihagytam,csak citromot tettem bele,de így hiányzik belőle az átütő savanykás íz.Most már mindegy.Majd feljavítjuk citromlével.
(a nagy fazék pedig a kazán tetején ücsörgött.Abban hordtam le a forró vizet csibevágáshoz,csak elfelejtettem....)

U.I: Tegnap fantasztikus saját készítésű szappanokat kaptunk egy kedves ismerős családtól.Van köztük tejes,kakaós ,teafás,mézes,fahéjas.A legjobbat pedig a  kedvenc csokoládém ihlette.Csokoládés-mentás.Ugyanolyan illata van,megindul tőle a nyálelválasztásom és késztetést érzek, hogy leharapjam a sarkát...