Nem tudom,a birkáink honnan tudják,milyen az a libasor.De tudják...
Nagyon kikerekedtek és rendkívül szelídek.Egyedül Fülöp miatt aggódunk(ő a kölcsönkos).
Még nem láttuk akcióban, pedig ezért van itt.A lányok kicsit közel engedik magukhoz,de aztán elzavarják,ő pedig leforrázva elkullog.Ha ez így folytatódik,ki kell cserélnünk egy aktívabb haverjára.
Lehet, hogy trónfosztás közeledik, és XV. Fülöpöt letaszítjuk a trónjáról.Majd csak tavasszal dől el,milyen  jelzőket kap:XV. Mulya, jobb esetben pedig Szemérmetes, esetleg Buja Fülöp....

Egyenlőre az elmúlt hónapok tapasztalatai nagyon kedvezőek,mármint ami a tartásukat illeti,néhány kellemetlenséget kivéve.Egyszer kellett külső segítséget kérnünk,amikor egy légy beköpte az egyikük combját.De családon belül akadt,aki segített ,és lekezelte.Ha nem orgonasövénnyel és fenyőkkel gazdagított lenne a területük,nem is lennénk rájuk kicsit sem mérgesek.
Merthogy mindent megkóstolnak.Az akolból is megpróbálnak kiugrálni,néha ott is akad javítanivaló.Egyikük pedig átugrál a villanypásztoron.Csak attól félünk, nehogy a többi utánozza.
Esténként egy kevés kukoricával csalogatjuk be őket.Mindig bezárjuk a birkákat,mert egyszer,amikor későn értünk haza,egy kóbor kutya megijeszthette őket és elszakították a villanypásztort félelmükben.
Szóval ,ha reggelente a kacsáknak adok kukoricát és meghallják,ahogy öntöm egy fém edénybe,örömükben bégetnek,mert azt hiszik,megint ők kapnak enni.....

Olyan öröm,amikor még megajándékoz minket az ég még néhány csodaszép őszi nappal!
Tegnap reggel olyan köd volt,hogy csak sejtettük reggel hat után,amikor a lányomat vittem a szomszéd faluba a buszhoz,merre is vezet az út.Ma reggel, ugyanebben az időben azt sajnáltam, hogy nem vittem fényképezőgépet.Az ég alja szivárványosan csíkos volt,a narancssárga,a piros és a rózsaszín árnyalataiban.

Ha tehetitek,menjetek ki a saját udvarotokba,a falu szélére,vagy csak a legközelebbi parkba!Raktározzátok el az agyatokba ezeket a fényeket,színeket!(persze fényképezhettek is!)

Nyakunkon vannak a mínusz fokos éjszakák,a hideg, a szürkeség .Töltődjetek fel!!

Már mutattam Nektek képet az idei töktermésemről, köztük a laskatökről is.
Egyet kaptam tavaly ,annak tettem el a magját,amik aztán összekeveredtek a sütőtökmagokkal.,így váratlan meglepetés ért a tökágyásban.

Egyik nap aztán elkerülhetetlenné vált közelebbi ismerkedésem egy laskatökkel.Egész délelőttös elfoglaltságot adott a mihaszna.Ha kétértelműen akarnék fogalmazni,akkor azt mondanám, hogy a tököm tudja csak ,mi volt a gond.Lehet, hogy már kicsit vén volt,de lehet, hogy szüksége van a vastag héjára, hogy sokáig elálljon. Bizony, a nagy kés és a bárd is elengedhetetlen volt a darabolásához.Mert ezt bizony egészen másként kell előkészíteni a főzéshez.Miután nagy nehezen elnegyedeltem,kikapartam a magját(vállalkozó szelleműek kérhetnek belőle)és forró vízben főztem kb. 20 percet.
Ha kicsit vártam volna, hogy kihűljön,valószínűleg elkerülhettem volna a kisebb égési sérüléseket,amit akkor szereztem,amikor kikapargattam a héjából.Többé-kevésbé szálakra esett szét a belseje.Ezt tettem aztán hagymára még együtt pároltam és tejföllel,liszttel aztán később behabartam
.És miért ilyen sápadt szegény főzelék?Mert bizony ha a családban valaki diétázik és kerülnie kell a fűszerpaprikát,akkor mindannyian kerüljük vele együtt...És milyen az íze?Szerintem kimondottan jó.Kicsit roppanósabb, mint a hagyományos főzőtöké. Azért valljuk be őszintén,olyan kiábrándító tud lenni egy több hónapja a mélyhűtőben kuksoló gyalult tök félig felengedve,hogy megéri a fáradtságot, ha frissebb ízekre vágyunk.

Az anyukám azt mesélte,hogy nagyapám a fizetése mellé terményt is kapott a gyülekezettől(ebből nem nehéz kitalálni,mi volt a hivatása).Mogyoródról mindig kaptak egy csomó istengyalulta tököt(ez a másik neve),amit kisgyerekként nekik kellett levinniük a pincébe.Ő mindig a pince leghátuljába pakolta,hátha feledésbe merül,mert annyira utálta...

Ez már egy új kép..

U.I.:kaptam a születésnapomra egy fényképezőgépet.Ezek a képek még a régi mihasznával készültek,de ezentúl szebbnél szebb képeket fogok készíteni,megígérem.A használati útmutatót nem fogadja be még az agyam,mert az intelligens portré módon nem tudom túltenni magam.......

Ma délben megérkezett a lányok pasija:Fülöp,a kos.
Jellegzetesen nagy fülei vannak,így a Füles nevet gondoltuk tovább, mert az mégiscsak komolytalannak tűnik egy Don Juanhoz.
Kölcsönbe érkezett,addig maradhat,amíg mindenkit körbe nem udvarol.Bár- mint számomra ma kiderült- nem ő udvarolja körbe a lányokat, hanem a lányok őt,ha ha mindenre késznek érzik magukat.

Sajnos a fényképezőgépünk rendetlenkedik,így hiába készítettem vagy20 képet,nem sok használható lett köztük.Nagyon szelíd,azonnal itthon érezte magát.Egyenlőre egy lány van,aki első látásra odavan érte,hűen követi.A képen is látszik,amint külön utakra indulnak.

Szóval körülbelül öt hónap múlva anyai örömök elé nézünk,remélhetőleg 14szeresen!!

Mariska nénimet mindenről kikérdezem-így a mostani héthez kapcsolódó emlékeiről is.

Háznál kötötték a koszorúkat,hiszen híre-hamva se volt még vidéken virágboltoknak.A  koszorú alapja vessző volt,oválisra megkötve.Ehhez kötözgették két oldalról az iszalagot,bukszust,fenyőágat,mahóniát majd kis csokrokban összefogva a krizantémot.Hűvösebb estéken lepedőkkel takargatták a kertben a virágokat,,hogy megvédjék a fagytól,vagy vödrökben várták akár napokig is a sorsukat.(ez még ma is így van...). Temetésekre is háznál kötözték a koszorúkat,krepp papírból kötözgettek rá rózsát.

Halottak napja hetében nem tartottak bálokat.
Ezen a héten nem ültettek fokhagymát,salátát ,mert azt tartották,elrohad.
Csak azoknál a házaknál moshattak, ahol nagybetegek vagy kisgyerekek voltak.A vízben visszatükröződött volna a halottak arca....

Ez a mai bejegyzés nem lesz egy sikertörténet,megígérem.

Ha a kínai naptárban szerepelne a tyúk éve,az idei nem lehetne az,az biztos.
Ami rossz előfordulhat a baromfitartásban,az velem elő is fordult.A hőgutát,a későn keltetett kiscsibék elhullását még könnyebben vettem.

Aztán jött egy váratlan betegség,ami az állatorvos szerint benne van a szervezetükben,és akár egy időjárás változás is előhozhatja.Ebben is benne lehet a tapasztalatlanságom,hiszen egy csirke nem lógatja a fejét egy kis front miatt,mint én.Lehet, hogy nem ismertem fel az első jeleket....most már késő...

De a tegnapi nap volt a történések megkoronázása.Gyönyörűen sütött a nap,Az ég kék,a fű zöld...én naivan kiengedtem őket zöldet csipegetni,és nyugodtan bementem ebédelni.

Két kóbor kutya betévedt, és ezt az idilli állapotot kihasználva vadászosdit játszottak.És győztek.Egy wyandotte tyúk(a 3-ból)elpusztult,többen sokkot kaptak.Azóta még az ólból is alig mernek kijönni.Három tyúknál nem vagyok biztos ,hogy túlélik ezt a kalandtúrát....

Annyira elszomorító volt a csatatérrel találkozni....

U.I.:Nem adom fel!
De tojásra a következő napokban nem számítok!!