A november szépségei
Olyan öröm,amikor még megajándékoz minket az ég még néhány csodaszép őszi nappal!
Tegnap reggel olyan köd volt,hogy csak sejtettük reggel hat után,amikor a lányomat vittem a szomszéd faluba a buszhoz,merre is vezet az út.Ma reggel, ugyanebben az időben azt sajnáltam, hogy nem vittem fényképezőgépet.Az ég alja szivárványosan csíkos volt,a narancssárga,a piros és a rózsaszín árnyalataiban.
Ha tehetitek,menjetek ki a saját udvarotokba,a falu szélére,vagy csak a legközelebbi parkba!Raktározzátok el az agyatokba ezeket a fényeket,színeket!(persze fényképezhettek is!)
4 megjegyzés:
Én is így vagyok, mindig akkor jön elém valami csoda, ha a gépem nincs velem, vagy éppen akkor alszik ki az elem benne. Igazad van, meg kell fognunk, el kell kapnunk ezeket a pillanatokat, közeleg a tél. S milyen szépek ezek az őszt búcsúztató felvételek.
Én is korán, hatkor vittem a leánygyermeket buszhoz, visszafelé hihetetlenül giccses, babarózsaszín-bébikék volt az ég - persze, hogy nem volt nálam a fényképezőgépem... /Sosincs nálam!/
Látom gyakorolsz, ez már ugye az új gép? Nagyon szép képek, jól elkaptad a fényeket. Mi is töltődünk, meg nekiállunk répát ásni.:)
Holnap indul a válaszlevél.
Én ma, a napsütésben vettem észre, hogy a vetési varjak tolla nem is fekete, hanem ké, zöld, mikor hogy süt rájuk a Nap. Csodaszépek voltak, pedig amúgy nem mondanám rájuk, hogy szépek.
Megjegyzés küldése