Mindig is nagy kedvencem volt Hugh River Cottage sorozata. Képes vagyok újra- és újra végignézni akár havonta, bár most már kezdem sejteni, hogy a sokadszor látott részekben nem történik  újabb fordulat. Egy városi ,aki vidékre költözik, gazdálkodni kezd, nem szégyell tanulni és kérdezni, sőt, a kudarcait is láthatjuk. És a versenyek.....képesek a legjobb sütemény, legszebb malac, legnagyobb zöldség versenyeit meghirdetni, ezeket abszolút komolyan venni, és mindezt nem cikisnek érezni. El tudjátok képzelni, amint a falutokban a Kinek termett a legszebb zöldsége?- versenybe nevező falubelieket tudnátok gyűjteni? Az én falumban már konyhakertek is csak mutatóban vannak.....

Novemberben egy kedves ismerősünk szólt, hogy galambkiállítás lesz Nagydorogon, menjünk nézzük meg. Hát bizony megtapasztaltam azt az érzést, amit a tátott szájjal nézett sorozatban úgy csodáltam.Mert eddig a galamb csak galamb volt a számomra, és elhűltem a magyar díszposták, strasszerek, mondainek és társaik láttán. Bizony, volt hivatalos bíró,
pontozták őket, helyezést értek el.Nagyon megfogott, hogy a majdnem 50 kiállító között több gyerek is megmutatta madarait.

Boleyn Anna reinkarnációja :)

Nem fogok galambokat tartani továbbra sem, de azt hiszem,  nagyobb tisztelettel tekintek azokra, akik ezt teszik.

Karácsony másnapjának reggelén, amikor igencsak bambán és álmosan üdén és frissen vonszoltam ki magam szökkentem a konyhába, hirtelen felharsanó, éles hang ijesztett rám. Először azt gondoltam, talán annyira fantasztikus dolgokat sütöttem-főztem, hogy azok megszólaltak.De nem. Aztán újra felharsant, röviden, élesen. Akkor már sejtettem, hogy csakis egy tücsök lehet a konyhámban.Végig is gondoltam, hogy kétféle módon kerülhetett ide, vagy az előtte nap a pincéből felhozott krumplival, vagy a fáskosárral. Bár volt egy apró gyanúm, ami befészkelte magát a fejembe, hogy a tücskök téli álmot alszanak és nem pincében vagy farakásban bújócskáznak, de gondoltam, hogy kivételek mindig vannak...És már egyre idegesítőbb volt az éles hangja.....Minden sarkot átnéztem, már üldözési mániám lett, mert hallottam, hogy közvetlenül a hátam mögött szól,de nem volt sehol, mire megfordultam....Aztán megtaláltam a szekrény tetejére felrakott és elfelejtett szén-monoxid jelzőt.....jelezte, hogy kezd benne kimerülni az elem.....persze nem bírtam szétszerelni, egyszer használatos kínai darab benyomását kelti, úgyhogy most is hallom , halkan ciripel a ház lakatlan végében....


Mázli kutyánk karácsonyra ajándékot kapott a barátainktól., egy röfögő fekete gumimalacot. Először félt tőle, mert falusi kutyaként azt hitte, hogy csak ellopott fahasábbokkal, munkáskesztyűkkel ,esetleg a garázskulccsal játszik egy rendes valamirevaló kutya.

Aztán el sem engedte, amíg hasított félsertés nem lett belőle.....most újra fahasábot rág....