a bárányok hallgatnak

Új lakóink vannak.Egyenlőre 14-en és mind nőneműek.Fűnyírás céljára vettük őket.Ilyen üzemanyagárak mellett inkább erre ruháztunk be, mint gázolajra a fűnyíráshoz.A család fője szereti is a húsukat én meg őt szeretem, ezért megfőzöm Neki.Jövő tavasszal pedig hozunk hozzájuk udvarlót,a többit meg meglátjuk....
Két kifejezés van,ami most nyert számomra valós jelentést.
Az ártatlan,mint a  ma született bárányt akkor értettem meg,amikor néhány héttel ezelőtt báránynézőben jártunk,és aznap világra jött bárányka szemébe nézhettem.Katartikus élmény volt.

A banga birka pedig a tegnapi élményem.Van egy klassz fedett helyük,hatalmas területtel és villanypásztorral.Az első napokban csak az akol körül járkáltak körbe-körbe,legelésztek és kipróbálták,ehető-e a fenyő.
Tegnap elhűlve tapasztaltam,hogy nincsenek meg a bárányok.Egy pillanat alatt leizzadtam,végiggondoltam,hogy talán én leszek az első,aki 2 nap alatt elhagy 14 bárányt.
Az első,aki nevet kapott:Ropi
Végigrohantam a területüket,benéztem mindenhová. A kert legvégében álltak,és néztek ki bambán a kerítésen(a szomszéd fűje mindig zöldebb..).Valószínűleg annyi eszük van ,mint egy birkának,és nem találtak vissza.

Ha a kisboltban,ahová járok,mindenki előreenged és inkább kimennek,ha én vásárolok,akkor már gyanút foghatok majd,hogy valószínűleg igencsak birkaszagom van...

posted under | 9 Comments

Wyandotte a tányérunkon

Szeretem a női újságokban az átváltoztatós képeket.Tudjátok,az- ilyen volt-iyen lett- képekre gondolok.Nos,én is ilyet játszottam....

5 wyandotte maradt ,ebből kettő kakas volt.Muszáj volt egyiküket a másvilágra küldeni,mert az egyik elnyomta a másikat,sőt a tyúkokat is duplán hajkurászták,ha épp nem vesztek össze rajta.
ilyen volt.....
itt már meztelenül....

micsoda idomok...



és ilyen lett....



Két napig ettük,egyszer Csipkerózsáékkal,aztán másnap.3,5 kg volt megtisztítva, feldarabolva .A szomszédasszony segített,mert én nem mertem volna se megfogni,se elvágni a nyakát,olyan hatalmas volt.

Én naiv,azt gondoltam, hogy a domináns kakast vágjuk le,mert szegény elnyomottnak micsoda élete van.
Azóta teljesen megváltozott,kinyílt a csipája!Rajtam kívül mást nem enged a baromfiudvarba,csak söprűvel lehet bemenni,mert nekitámad az embernek.A szegény elnyomott...

Egyre jobban látom,mennyi emberi tulajdonságot hordoznak...

posted under | 6 Comments

Pipi néni vendégei

Már ezért az egy dologért is érdemes volt blogírásba fognom.Nem gondoltam volna, hogy így fogok új barátokra szert tenni. Csipkerózsa járt nálam a családjával,akit a blogomon keresztül ismerhettem meg.
És tudjátok,mit csináltunk??
Cserekereskedelmet bonyolítottunk.Boltban meg nem vásárolható kincseket kaptam kiscsibékért cserébe. 
Kaptam legalább két kiló medvehagymát mélyhűtve,egy kosár friss medvehagymát,medvehagymás fűszersót, medvehagyma pestót,kakukkfüves citromlekvárt,gyömbéres sütőtöklekvárt,aszalt paradicsomot olívaolajban és 3 tő fűszernövényt a kertembe.


Én pedig adtam paradicsompalántákat és kiscsibéket.
Most pedig egyik kezemben medvehagyma pestós vajaskenyér, a másikban pedig medvehagyma fűszersós vajaskenyér és nem tudom eldönteni,melyikből harapjak nagyobbat!Fantasztikus finomak.

Buzdítalak Benneteket is,hogy cseréljetek!Mindenkinek van valamilyen kincse,ami a másik ember számára értékes.Én nagyon boldog vagyok az én kincseimmel és ők is csillogó szemekkel tették be a pipiket az autóba..

Pipi néni pedig én vagyok a két éves Bori szerint.Ennél kedvesebb nevet nem is adhatott volna.Ezentúl hívjatok így!!                      

posted under | 6 Comments

Az én kotlósom

Ez akár egy fogalmazás címe is lehetne...

Szóval bebizonyosodott számomra,hogy a kotlós a legjobb keltetőgép.11 tojásból egyet az elején összetört,de én is összetörtem a keltetőgépben már kettőt is.A 10-ből pedig 8 kiscsibe szerencsésen kikelt.


Még nem találtak fel olyan szert,amitől a tyúk kotlóssá válik.Vannak fajták,aminél ez gyakoribb,mint a másiknál.Írtátok is a japán törpékről,hogy ahogy tojt annyi tojást,amit be tud takarni,máris kotlós lesz belőle.(elkotlósodik:):)
Nekem csak azt tűnt fel,hogy állandóan ráült a fészekre.Ha el akartam zavarni,felborzolta a tollait és kottyogott.Ezekre a jelekre figyeljetek.A lepukkant lakókocsiba,ami az előnevelt csirkék,majd a kacsák helye szokott lenni,beraktam egy  szalmával bélelt ládikában a tojásokat,beraktam a kotlóst és rázártam az ajtót.Le is szokták takarni,de itt annyira külön tudtam választani a többiektől,hogy nem volt rá szükség.Néha belestem az ablakon,de fél óra múlva már el is helyezkedett.Másnap kapott enni,inni,illetve figyelni kell azt a bizonyos kotlósszart is.Merthogy olyan lelkesen kotlik némelyik,hogy elfelejt táplálkozni,le se száll a tojásokról, csak egyszerűen elgyengül és megdöglik.Utolsó két napban kicsit spricceltem a tojásokat,mert az én kotlósom nem járhatott ki a vizes fűbe,így nekem kellett egy kis párát biztosítani.
Nem kezdtek egyszerre kelni a csibék,így inkább kettesével elvettem őket az anyjuktól.Azért szokták ezt tenni,mert nyugtalanítja a csipogás,inkább leszáll a tojásokról,hogy a kiscsibéket tanítgassa.Ezt saját tapasztalatból tudom,mert 2 éve így hűltek ki a fészekben a tojások nálunk is.

Ma reggel aztán visszacsempésztem a kiscsibéit,sőt befogadott az előző keltetésből másik két wyandotte csibét is,pedig azok már egy hetesek.A másik ötöt,a maradékot,ami az előző keltetésből maradt(a többit eladtam,de már meglátogattam őket-jó helyük van!)nem szívlelte.Ez is csoda,hogy ezeket elfogadta,mert csak 1-2 napos csibéket fogadnak el a könyv szerint.

Kérdeztétek,hogy mit kell tenni,ha nem akarjuk,hogy kotlós legyen .Én még ilyet nem tettem,de régen egy vödör hideg vízben megfürdették őket.Ez egy lázas állapot és hűtőfürdőre van szükség a régi öregek szerint!

Még egyszer a tojáslámpázásról

A két téma,ami alapján a legtöbben keresőprogramokról a blogra találnak,az a kotlós és a tojáslámpázás.Most tavasszal ez foglalkoztatja az érdeklődőket(engem is) a legjobban.
Megfogadtam,hogy megpróbálom lefényképezni,mit is látok a tojásban.
A 6.-7. napon már látni valamit.Az E betű fölött van egy sötét folt,ebből apró erecskék futnak.Ilyesmit keressetek.Azt a tojást,amiben nem találok semmit,megjelölöm egy kérdőjellel.Néhány nappal később csak a kérdőjeleseket nézem meg újra,hátha tévedtem.Ki is szoktam venni a keltetőből őket,ha ugyanazt látom(úszik az üres tojássárgája) .Kíváncsiságból feltörtem őket,tudni akartam,mi van bennük.Van, amelyik termékeny volt,de nem indult fejlődésnek,van,amelyik üres volt,és volt olyan amiben látszott egy kis erecske,de megállt a fejlődésben.

A 15. nap körül újra lámpázok.Ilyenkor is megjelölöm azt,amiben túl sok a világos rész.A képen egy 18 napos tojás.Jól látszik a légkamra és az ,ahogy a pipi elfoglalja szinte az egész tojást.

Ahogy egyre jobban belemerülök a keltetésbe,egyre jobban a rizsfőzésre emlékeztet.Mindenki másképp csinálja,senkié nem ugyanolyan,de valamilyen eredményt mindenki produkál.Annyiféle tanácsot olvastam,amik szöges ellentétei egymásnak a tojásforgatással és a páratartalommal kapcsolatban,hogy már lassan nem tudom mi a helyes.Most kipróbálom,hogy csak az utolsó 2 napban spriccelem a tojásokat,nem az utolsó háromban.A legutóbbi keltetésnél sok csibe befulladt a tojásba,ennek állítólag a19. keltetési napi túl magas páratartalom volt az oka.Most megpróbálom ezt kiküszöbölni.

Szóval azt javaslom vágjatok bele,és tapasztaljátok ki a saját utatokat!

Csipogós reggelt!

Ez a kép fogadott ma reggel:













Hirtelen nem találtam mást,csak a lámpázáshoz odakészített tojástartókat-ebben szállítottam át őket az inkubátornak kinevezett papírdobozba.Egyenlőre gatyásak vannak ,de kopasz nyakú még nincs.
Ez a vonzódásom a kopasznyakúakhoz még gyerekkoromból jön.Édesapám egyszer kacsatojást keltetett egy kotlóssal,mert abban az évben nem akart vesződni kiscsibékkel.Valahogy alákerült egy tyúktojás,ami egy héttel előbb kikelt,mint a kiskacsák.Egy apró kopasznyakú kiscsibe lett belőle,Így aztán elmentünk a felvásárlóhoz és vettünk mellé testvérkéket, hogy ne unatkozzon.Ő az enyém lett,sosem vágták le....

posted under | 5 Comments

Hánzi úrfi a múltból

Talán megbocsátjátok,ha nem minden bejegyzésem szól a tyúkokról és a kertről,de tegnap felemelő élményben volt részünk,amit szeretnék Veletek megosztani.


A ház,amelyben élünk, egy gazdag földbirtokos családé volt 1949-ig,az államosításig.Már az 1730-as évektől itt élt ez a család,a mostani házunk a kiegyezés után épült.Az én Mariska nénim a 13.-ik életévében volt,amikor elszegődött szolgálólánynak a nagyságáékhoz.Délelőtt a háztartásban,nyáron délutánonként pedig a gyerekekre vigyázott,pedig még ő is gyerek volt akkor..Nyaranta sok rokongyermek   töltött itt heteket,fizetős vendégként.
A bácsi,aki itt járt nálunk,1949-ben volt itt utoljára,15 éves korában,56-ban külföldre ment.Megrázó pillanat volt,amikor Hánzi úrfi két bottal és Mariska néni,ugyancsak botra támaszkodva, találkozott 63 év után.
-Hánzi!Nem hoztam Neked zöld békát!-kiáltott fel .Újra gyerekké váltak,nevettek,visszaemlékeztek.
Búcsúzáskor Mariska néni kézcsókot kapott,majd összeölelkeztek és sírtak.
-Ha előbb nem ,egy emelettel feljebb találkozunk....

posted under | 7 Comments
Újabb bejegyzések Régebbi bejegyzések Főoldal

rendszeres olvasóim

Népszerű bejegyzések


Recent Comments